Őrségi Nemzeti Park

Kapcsolat
Dr. Szentirmai István, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
06 30 377 5494, i.szentirmai@gmail.com

A WeCon projekt 2018. január 1. és 2021. május 31. között valósult meg. 

A projektben az alábbi partnerek és közreműködők vettek részt:

Vezető partner:
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter          
             Védett és Natura 2000 területek természetvédelmi kezelője a projektterület Vas megyei részén.

Partnerek
Land Burgenland - Abteilung 4-III, (Biologische Station Neusiedler See), Illmitz.
            Természetvédelmi szakértői feladatokat lát el Ausztria Burgenland tartományában, valamint koordinálja a térség vizes élőhelyeinek kutatását.
Naturschutzbund Österreich, LandesgruppeSteiermark, Graz.
            Természetvédelmi szakértői feladatokat lát el Ausztria Stájerország tartományában, valamint részt vesz a Natura 2000 területek kijelölésében, kezelésében és felmérésében.
            https://www.naturschutzbundsteiermark.at
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród.
            Védett és Natura 2000 területek természetvédelmi kezelője a projektterület Győr-Moson-Sopron megyei részén.
            http://ferto-hansag.hu
         
Stratégiai partnerek
Land Burgenland - Abt. 5 - Baudirektion, Referat Technische Koordination, Fachgruppe Wasser, Umwelt und Ländliche Strukturen, Eisenstadt.
Ausztria Burgenland tartományának vízügyi kezelője és hatósága.
https://www.baudirektion.at/de/die-baudirektion/wasser.html

Amt der Steiermärkischen Landesregierung - Abteilung 13 - Umwelt und Raumordnung, Referat Naturschutz, Graz.
Ausztria Stájerország tartományának természetvédelmi kezelője és hatósága.
https://www.verwaltung.steiermark.at

Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely.
A projektterület Vas megyei részének vízügyi kezelője.
http://www.nyuduvizig.hu

Kutatók
Austrian League for Nature Conservation Burgenland
Lepke és szitakötő kutatás, puhatestű, kétéltű és neofita felmérés, továbbá kezelések kidolgozása.

BioAqua Pro Kft.
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok felmérése, inváziós fajok felmérése, természetvédelmi értékkataszter, inváziós intézkedési terv, árvízvédelmi-természetvédelmi konfliktuselemzés és határon átnyúló ökológiai folyosók kezelési tervének készítése.

Inno-Water Zrt.
Duzzasztógátak hatásának vizsgálata.

TB Ökologie
Közösségi jelentőségű élőhelyek, valamint a Rába rekonstrukcióinak tanulmányozása.

Vaskos csabak Bt.
Hallépcsők hatékonyságának kutatása.

További együttműködők

Baschnegger&Golub KEG
Információs táblák készítése, iskolai szemléletformáló tevékenységek, valamint workshopok szakértők és önkéntesek számára.

DI Gerhard Schlögl
Projekt adminisztráció és jelentés készítés.

Így lesz kerek a világ! Egyesület
Szemléletformáló tevékenységek, képzések.

ÖsterreichischeNaturschutzjugend (ÖNJ)
Iskolai szemléletformáló tevékenységek.

Természetfilm.hu Egyesület
Pataklakók kalandjai című filmsorozat elkészítése.

Scardobona Consulting Kft.
Projekt menedzsment.

Plan+land OG
Térinformatika tervezés, szolgáltatás, adatelemzés

Progeneral Team Kft.
Rendezvények, tanulmányutak szervezése.

A projekt három és fél éve során az alábbi főbb eredményeket értük el:
Természetvédelmi értékkataszter
Intézkedési terv az özönfajokra
Árvízi konfliktustérkép és megoldások
Duzzasztók és hallépcsők hatásai
Ökológiai folyosó stratégia
Szemléletformálás

Természetvédelmi értékkataszter
A vízfolyások és vízgyűjtőik természetvédelmi értékkataszterének elkészítése azt a célt szolgálta, hogy meghatározzuk a projektterület egyes részeinek ökológiai–természetvédelmi értékességét és kijelöljük a kiemelkedően értékes területeket.
A munka során összegyűjtöttük a területről rendelkezésre álló, élőhelyek és fajok előfordulására vonatkozó adatokat, majd az elvégzett adathiány-elemzések eredményei alapján kiegészítő adatgyűjtést végeztünk. Az értékkataszter elkészítéséhez térbeli számítógépes modellezést alkalmaztunk, melynek során a természetes élőhelyek, védett és inváziós fajok előfordulásai alapján értékeltük az egyes területeket: 1×1 km-es felbontásban a vízfolyások mentén, valamint 10×10 km-es felbontásban a teljes projektterületre (kivéve az Alpin biogeográfiai régiót). 
A 10×10 km-es értékmodell alapján a projektterület legértékesebb részei az osztrák és magyar oldalon lévő területeket is beleértve a Soproni-hegység, az Őrség és Vendvidék, de magas értékességet állapítottunk meg a Rába-völgyre, a Kőszegi-hegységre, valamint a Répce-sík keleti részére is.


Fajok és közösségi jelentőségű élőhelyek összesített diverzitása a 10x10 km-es értékmodell alapján
Az 1×1 km-es hálómezőkre végzett elemzések alapján kiemelkedően értékes a Rába, a Lapincs és a Pinka folyók teljes magyarországi szakasza, a Gyöngyös-patak Gyöngyösfalu feletti részei, a Rák-patak, és a Kőszegi-hegység patakjai. Fentieken túl értékesnek minősültek még a következő vízfolyások: Répce, Perint, Sorok, Ikva, Kardos-ér, a Kozár-Borzó, a Strém, az Ablánc-patak, valamint az Őrségből lefutó patakok. Ezekben a kisvízfolyásokban sok védett faj erős állománya él, ugyanakkor inváziós fajokkal viszonylag kevésbé terheltek.  
Az értékkataszter segíti a természetvédelmi szervezeteket abban, hogy szűkös erőforrásaikat a legértékesebb területek megőrzésére fordíthassák. Ezen túlmenően a más ágazatokkal való együttműködés (pl. vízügyi tervezés) során is igen jól hasznosulnak a kapott eredmények.

1 km x1 km-es hálómezők térbeli priorizálása a vízi makroszkópikus gerinctelen (MZB) és halfajok, védett fajokkal súlyozva és inváziós fajok jelenlétének költségével

Részletes kutatási jelentések:
 Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek elterjedése
Magyar értékkataszter
Határon átnyúló értékkataszter

Intézkedési terv az özönfajokra
A projekt keretében 14 szárazföldi inváziós növényfaj és 6 inváziós vízi makrogerinctelen faj elterjedését vizsgáltuk és intézkedési tervet dolgoztunk ki a visszaszorításukra.

Eredményeink és elemzéseink alapján három csoportba osztottuk az inváziós növény fajokat.
- Az első csoportba tartozó gyalogakác és kései meggy (és még néhány faj) kis területen fordul elő, így ezek esetében a cél a teljes mértékű eltávolításuk. 
- A magas aranyvessző és a fehér akác viszont rendkívül elterjedtek, kis túlzással azt mondhatjuk, hogy „mindenütt” jelen vannak. Sürgető feladat visszaszorítani állományaikat legalább azokon a helyeken, ahol kiemelten értékes természeti értékek vannak veszélyben. 
- A bíbor nebáncsvirág, a süntök, a cseh óriáskeserűfű és a zöld juhar a vízfolyásokhoz szorosan kötődnek.

A magas aranyvessző (előtérben) és a bíbor nebáncsvirág (háttérben) által elözönlött terület 

Visszaszorításuk után viszont nagy problémát jelent az ismételt megtelepedés megakadályozása. A szarvasmarhát (vagy más legelő haszonállatot) extenzíven tartó gazdálkodókkal összefogva egy-egy ártéri területen rendszeres kaszálással és legeltetéssel azonban ez a feladat is megoldható.
Az özöngyomok ellen tehát sikeresen védekezhetünk, de keveset ér a sok erőfeszítés, ha a településekről újra és újra érkezik az ismételt megtelepedést biztosító mag vagy egyéb szaporítóképlet. Emiatt az inváziós fajok ültetését kerüljük a településeken is!
A vizsgált inváziós vízi makrogerinctelenek közül legnagyobb veszélyt a jelzőrák jelenti, mely faj Ausztria vizeiből terjed Magyarország belsőbb területei felé. Rákcsapdával vagy elektromos halászgéppel eredményesen gyéríthető. Egy másik faj, a cifrarák megjelenése is várható, amely a Duna mellékágaiban már jelen van. Sajnos a többi vizsgált faj megfékezésére nem ismerünk hatékony módszert, mivel a szóba jöhető eljárások (pl. a víztér teljes kiszárítása vagy erős vegyszerek használata) nem szelektívek, tehát a vízben élő őshonos fajok jelentős részét is hátrányosan érintik. A kosárkagylók, az új-zélandi iszapcsiga, a tömzsi hólyagcsiga és az amúri kagyló fajok esetében emiatt a terjedésük nyomonkövetése a további feladat, melynek során olyan új ismeretekre tehetünk szert, ami a későbbiekben a fajok elleni sikeres védekezés alapja lehet.


A jelzőrák a legaktuálisabb veszélyt jelentő gerinctelen állatfaj

Részletes kutatási jelentések:
Intézkedési terv készítése az özönfajok visszaszorítására, korai észlelésére és monitorozására
Határon átnyúló intézkedési terv


Árvízi konfliktustérkép és megoldások
A Rába forrásától Sárvárig terjedő szakaszán mederszabályozás korábban lényegében nem történt: az eredeti állapot jellemző, a meder változása napjainkban is folyik. A Sárvár alatti szakaszon azonban nagyszabású árvízvédelmi és folyószabályozási beavatkozások történtek, amelyek a vízi szervezetek esetében három fő problémát okoznak:
- A természetes mederfejlődés akadályozott.
- Új holtmedrek kialakulása nem lehetséges; a meglévők fokozatosan feltöltődnek kiszáradnak és elvesztik vízi élőhely jellegüket.
- A keresztgátak létesítése miatt csökken és feldarabolódik az áramláskedvelő vízi szervezetek élőhelye.

A hazai vízgazdálkodás meghatározó elemei a nagyvízi mederkezelési tervek, amelyekben az egyes folyószakaszokon az árvízi levezetés javításának jövőbeli alapjait fektetik le. A projekt során elvégeztük a Rábára vonatkozó tervek jövőbeli hatásának értékelését a Rába természeti értékeire. Az újszerű megközelítéssel készült elemzés lényege, hogy térképeken összevetjük a természeti értékek előfordulását és a tervezett árvízvédelmi beavatkozások helyszíneit, majd azonosítjuk azokat a helyszíneket, ahol a beavatkozások a leginkább károsítják a természeti értékeket. Ezekben az esetekben pedig alternatív árvízkezelési javaslatokat dolgozunk ki.
A legjelentősebb konfliktusok közé tartozik például a „töltés mentén létrehozandó levezetősáv” Kenyeri mellett, amely természeti értékekben bővelkedő keményfás ligeterdőt érint. Ebben az esetben alternatív javaslatként megfogalmaztuk, hogy a levezetést más területen kellene megoldani. A javaslat egyeztetése során merült föl, hogy a Nicki műgát vezértöltésének módosításával a levezető képesség hatékonyabban lenne javítható, és a ligeterdő is megmaradna. 
Ugyancsak kiemelhető példa a „ligetes erdő kialakítása” beavatkozás, amely nagy erdőterületeket érint, köztük jelentős mennyiségben természetvédelmi szempontból értékes élőhelyeket. Ebben az esetben alternatív javaslatként megfogalmaztuk, hogy lehetőség szerint inkább a kevésbé értékes erdőkben alakítsanak ki levezető pásztákat, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a ligetesítést csak jelentős korlátozásokkal végezhessék. Ilyen például, hogy csak az idegenhonos fákat (pl. fehér akác, amerikai kőris) távolítsák el. 

Részlet a vízfolyások árvízi kezelésének konfliktustérképéből a „ligetes erdő kialakítása” beavatkozás típusra vonatkozóan

Részletes kutatási jelentések:
Természetvédelmi-árvízvédelmi konfliktustérkép
A Nagyvízi Meder-kezelési tervek természetvédelmi szempontú továbbfejlesztése

Duzzasztók és hallépcsők hatásai
A folyók élővilágát veszélyeztető egyik tényező a duzzasztók okozta élőhely-leromlás. A duzzasztógátak ugyanis a felettük lévő szakaszon lelassítják az áramlást és a lágy üledék felhalmozódását eredményezik, valamint akadályozzák a halak vándorlását. A negatív hatások jobb megismeréséhez azt vizsgáltuk a projekt keretében, hogy a keresztgátak hogyan hatnak a duzzasztott szakaszok élővilágára, melynek kapcsán az alábbi eredményekre jutottunk:
- A vízi gerinctelenekre nézve kimutattuk a duzzasztók negatív hatását: az érintett szakaszokon a vízfolyásra jellemző karakterfajok egyedszáma lecsökkent, az idegenhonos fajok egyedszáma megnövekedett; a gerinctelen közösség alapján történt ökológiai állapotértékelés a duzzasztott szakaszokat alacsonyabb minőségi osztályba sorolta. 
- Hasonló eredményt hozott a halak vizsgálata is: az áramláskedvelő, többnyire védett fajok állományai a duzzasztott szakaszról eltűnnek, egyedeik előfordulása esetlegessé válik. A halközösség-alapú minősítés is jól mutatja a negatív hatást (alacsonyabb besorolás).
- A duzzasztás a víz fizikai és kémiai paramétereit, valamint a vízi- és mocsári növényzet állapotát nem befolyásolta jelentős mértékben.


A Rába a Hohenbrugg melletti duzzasztás alvizén, előtérben a hallépcső

A duzzasztók mesterséges halátjárói (hallépcsők, halcsatornák, kenucsúszdák) működését külön is vizsgáltuk a projekt keretében, hogy képet kapjunk hatékonyságukról és a problémáikról.

A kutatás során Szentgotthárd, Ikervár és Felsőcsatár duzzasztóinál összesen 3000 halegyedet jelöltünk meg egyedi mikrochippel. A duzzasztók alatt elektromos halászgéppel befogott halakat hasfalba beültetett chippel láttuk el, majd szabadon engedtük őket. A jelölt halak detektálására jelfogó antennákat és kézi jelolvasót alkalmaztunk a duzzasztók fölött.
A két rábai halcsatornában a jelölt halak 15%-a, míg a Pinkán lévő felsőcsatári halcsatornán mindössze 4%-a kelt át sikeresen. A halcsatornákat a márnák használták a legnagyobb arányban (22%), a domolykóknak jóval alacsonyabb volt az átkelési aránya (8,5%). A teljesen mesterséges halátjárókkal – mint pl. a szentgotthárdi kenucsúszda és halátjáró – a paducok bizalmatlanok voltak, a faj egyedei legnagyobb mennyiségben a természetszerű ikervári hallépcsőt használták (12,4%). Ezen kívül bebizonyosodott, hogy a kisebb termetű pontyfélék, mint pl. a küsz, a bodorka és az inváziós ezüstkárász is sikeresen át tudnak kelni a halátjárókon.

Halak befogása az ikervári halcsatornában

Részletes kutatási jelentések:
A Pinkán a Répcén és a Rábán létesített duzzasztók hatásának természetvédelmi szempontú vizsgálata
Pinkán és a Rábán létesített halátjárók működési hatékonyságának vizsgálata
A Pinkán és a Rábán létesített halátjárók működési hatékonyságának vizsgálata II.

Ökológiai folyosó stratégia
A vízfolyások és azok mente fontos ökológiai folyosókat jelentenek az élővilág számára, mert biztosíthatják az egyes populációk közötti kapcsolatot és ezzel növelhetik életképességüket. A projektben az osztrák-magyar határon átnyúló ökológiai folyosókra dolgoztunk ki közös kezelési stratégiát, melyet a két országban végzett terepi felmérések eredményei alapoztak meg. A stratégia egy olyan javaslatcsomag lett, amely az ökológiai folyosók működőképességének javítására irányul, a két ország összehangolt tevékenységére alapozva.
Öt mintaterület vizsgálati eredményeit dolgoztuk fel: a Rába, a Lapincs, a Pinka, a Gyöngyös és a Répce, illetve ártereiknek határmenti (15+15 km) szakaszai. Az eredmények összegzéseként az élőhelytérképezés, a vízi gerinctelen és halközösség felmérése, valamint az ökológiai barrierek (speciális ökológiai akadályok, gátak) számbavétele alapján tettünk megállapításokat és javaslatokat az ökológiai folyosók működésével kapcsolatban.
A munkánk által megállapítást nyert, hogy a növényzet szempontjából értelmezhető barrierek sem az országhatár mentén, sem a két ország területén lévő hullámtereken nem azonosíthatók. A makroszkopikus vízi gerinctelen felmérés értékelése alapján az azonosított barriereknek nincs érzékelhető hatása a gerinctelen fajok állományaira. A halak esetében viszont egyértelmű barrierekről beszélhetünk az ökológiai folyosókon belül: a fenékküszöbök kisebb mértékben, a duzzasztógátak jelentősen csökkentik a vízfolyások átjárhatóságát, a halak napi és szezonális mozgásának akadályozásával. A duzzasztógátak többsége ugyan el van látva hallépcsővel, de néhány esetben ezek nem képesek ellátni funkciójukat.
Az ökológiai folyosók kezelési stratégiájában javaslatokat tettünk a barrierek kedvezőtlen hatásainak csökkentésére (pl. a duzzasztógátak átjárhatóságának növelése hallépcsővel); áttekintettük az inváziós fajok – főként növények – visszaszorításának érdekében szükséges kétoldalú intézkedések lehetőségeit; valamint tárgyaltuk a folyosók működési hatékonysága növelésének lehetőségeit: természetszerű élőhelyek (erdők, legelők), arányának növelését, egyes gazdálkodási formák (pl. legeltetés) előtérbe helyezését, a folyó és a hullámtéri vizes élőhelyek állapotát javító vízügyi–műszaki beavatkozások megvalósítását (pl. holtmedrek vízellátásával).

Ökológiai barrierek (speciális ökológiai akadályok, gátak) a Rába, a Lapincs, a Pinka, a Gyöngyös és a Répce, illetve ártereiknek határmenti (15+15 km) szakaszain


Vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételezése a Rábán

Részletes kutatási jelentések:
Határon átnyúló ökológiai folyosók közös kezelési stratégiája

Szemléletformálás
A vízi élővilág megőrzése hosszú távon a társadalom kezében van, ezért a projekt nagy hangsúlyt fektetett a társadalom, és benne a jövő generációinak szemléletformálására.<br />
Magyarországi oldalról a Víz világnapjához kapcsolódva a vizek élővilágáról iskolai tudatosság növelő tanórákat tartottunk 10 iskola 14 osztálya számára, 259 diák részvételével. Az online órákon a látványos képek és videók, a természetvédelmi érdekességek, valamint az interaktív játék lekötötte a diákok figyelmét. Osztrák oldalról további 10 iskola több mint 160 diákja számára valósult meg részben távoktatásos természetismereti élménynap, részben vizes élőhelyeken megtartott szabadtéri természetismereti program.
Elkészítettünk magyar és német nyelven egy tíz részes kisjátékfilm sorozatot, Pataklakók kalandjai címmel. Az élőszereplős, a makro- és mikroszkopikus vízi és vízparti élővilágot bemutató film bővelkedik látványos képi elemekben és izgalmas fordulatokban. A drámai, de humoros megközelítés biztosítja, hogy szimpatikussá váljon a vizek élővilága, ismeretek is átadásra kerüljenek, valamint természetvédelmi cselekvésre ösztönözzük a nézőket. A filmet eljuttattuk a térség minden iskolájába.

A Pataklakók kalandjai című 
filmsorozat plakátja<br />
A Pataklakók kalandjai filmsorozat IDE KATTINTVA elérhető.


A filmsorozathoz kapcsolódóan általános iskolások számára 10 interaktív digitális foglalkoztató tananyagot készítettünk magyar és német nyelven, hogy pedagógusok vezetésével (vagy akár otthon önállóan) a diákok játékosan, de részletesen foglalkozhassanak a vizek és vízpartok élővilágával. Az okostáblával kompatibilis online oktatási modulok egy-egy része 45 perces tanóra alatt teljesíthető.

A filmsorozathoz kapcsolódó digitális foglalkoztató tananyag ITT ÉRHETŐ EL<


Ausztriában összesen 6 helyszínen WeCon információs szigetet létesítettünk a Rába, a Pinka és a Strém folyók mentén, bemutatva élőhelyeiket, növény- és állatfajaikat.<br />
Magyarországon közel 40 természetvédelmi szakembernek két továbbképzést tartottunk a Rába vízgyűjtőjének védett vízi állatfajainak élőhelyigényeivel, természetvédelmi problémáival, kutatási lehetőségeivel kapcsolatban. Ausztriában négy képzés valósult meg természetvédelmi szakembereknek a természetvédelem, vízi ökológiai, vízgazdálkodás, mezőgazdálkodás és vadászat témakörökben, valamint egy külön tudáscsere napot tartottunk a duzzasztókról természetvédelmi szakemberek, vízépítő mérnökök, civil szervezetek számára.

Rába menti információs tábla az osztrák oldalon


Természetvédelmi szakemberek elméleti továbbképzése

A projekt eredményeiről készült szemléletformáló kiadványok német és magyar nyelven itt tölthetők le:
A WeCon projekt eredményei
Ergebnisse des Projekts WeCon