Az elmúlt négy évben végzett kutatásaink azt igazolták, hogy az Őrségi Nemzeti Park az egyik legalkalmasabb terület lehet Magyarországon egy új típusú, eredmény-alapú agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer bevezetésére. A nemzeti park gyepterületei kiemelkedő természeti értéket képviselnek hazai és európai szinten is, ráadásul döntő mértékben hozzájárulnak a térség turisztikai vonzerejét meghatározó változatos tájképhez. A helyi közösség jövőképében is fontos szerepe van a gyepeknek és a rajtuk történő, évszázados hagyományokkal rendelkező kisléptékű gazdálkodásnak. A gazdák körében komoly fogadókészség van egy olyan új támogatási forma bevezetésére, amely nem merev előírásokra, hanem környezeti javak létrehozására épül, és amelyben a környezeti eredmények elérésének legmegfelelőbb eszközeit maga a gazda választhatja meg. A természetvédő szakemberek szintén üdvözölnének egy olyan rendszert, amely figyelembe veszi az egyes gyepterületeken előforduló természeti értékek igényeit és hatékonyan képes mérsékelni az azokat veszélyeztető hatásokat.
Kutatásunk során - a helyi érdekeltekkel együttműködve - kidolgoztuk ennek a szerződésnek a kereteit. Az általunk javasolt eredmény-alapú támogatás a jelenleg is elérhető alaptámogatásokat és a Natura 2000 gyepek kompenzációs támogatását egészítené ki, ötéves időtartamra szólna, amelynek végén újabb ötéves hosszabbításra volna lehetőség. A támogatás mértéke az elért környezeti eredményektől függene és az eredmények ellenőrzésében a gazdák is részt vennének. A konstrukció fontos eleme volna a tanácsadás, amely a gazdákat segítené a kívánt eredmények elérésben.
A gazdálkodás környezeti eredményének mérésére egy indikátor-rendszert dolgoztunk ki. Ez egyrészt olyan növényfajokat előfordulására épül, amelyek jól mutatják egy gyepterület ökológiai állapotát és érzékenyen reagálnak annak kezelésére. Másrészt figyelembe veszi az élőhely változatosságát is az eltérő növényzetű foltok arányán keresztül. Emellett jutalmazza a védett fajok előfordulását és bünteti az élővilágra káros gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását. Az indikátorokat olyan módon válogattuk össze, hogy azok felmérését a gazdák maguk is el tudják végezni. Kutatásunk azt is igazolta, hogy a gyepek indikátorok alapján történő értékelése szoros összefüggésben van azok tényleges természetességével.
Az egyes gyep-parcellák az indikátorok összértéke alapján 0-100 közötti pontot kapnak, amely szerint azok három értékelési sáv valamelyikébe sorolhatóak be. A bronz minősítésűek jogosultak a legalacsonyabb, az ezüst minősítésűek köztes, míg az arany minősítésűek a legmagasabb támogatási összegre. A támogatási összegek kiszámításánál azt vettük figyelembe, hogy mennyivel költségesebb az a fajta gyepkezelés, amely természetvédelmi szempontból ideálisnak tekinthető, annál a gyepkezelésénél, amely a gazdaságosságra optimalizál. Ennek során meghatároztuk a kétféle kezelési mód során alkalmazott gazdálkodási műveletek költségeit és az azokból származó bevételeket, majd ezeket összesítettük. Az így kikalkulált 120 000 Ft/ha-os összeget rendeltük az arany minősítéshez, a bronz minősítéshez a területen jelenleg elérhető AKG támogatás összegét, 80 000 Ft-ot rendeltünk, míg az ezüst minősítéshez a kettő közötti 100 000 Ft-os összeget. Ilyen módon véleményünk szerint az új támogatási forma elég vonzó lehet ahhoz, hogy a gazdák csatlakozzanak hozzá.
Gyepgazdálkodás eredmény-alapú támogatásának lehetőségei az Őrségi Nemzeti Parkban
