Természetvédelmi őrszolgálat
Magyarországon a természeti területek és értékek megóvása, őrzése, károsításának megelőzése érdekében minden nemzeti park igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatot működtet.
A „természetvédelmi őr” gyűjtőfogalom, a különböző szolgálati beosztású állami természetvédelmi őröket és az önkormányzati természetvédelmi őrt együttesen jelenti. Az állami természetvédelmi őr a nemzeti park igazgatóságok szervezetében működő Természetvédelmi Őrszolgálat tagja. A természetvédelmi őr jogintézménye Magyarországon közel 40 éve létezik, a természetvédelmi őr 1992 óta köztisztviselő, 1998 óta széleskörű intézkedésre jogosult hivatalos (hatósági) személy.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata 12 főből áll, mely létszámot a feladatok sokasága miatt folyamatosan igyekszünk fejleszteni. A természetvédelmi őrök jellegzetes egyenruhában szolgálati jelvénnyel és igazolvánnyal, gépkocsival, maroklőfegyverrel ellátva végzik munkájukat. Az egyenruhán található Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság felirat jelzi hovatartozásukat, ruhájuk karrészén, gépkocsijukon pedig a Természetvédelmi Őrszolgálat jelvénye látható. Munkájukat természetvédelmi őrkerületekből álló természetvédelmi tájegységekbe szervezve végzik. A napi munkavégzést, mely főként a Nemzeti Park területére, a Kőszegi és a Sághegyi Tájvédelmi Körzetekre koncentrálódik, az őrszolgálat-vezető fogja össze és irányítja.
Természetvédelmi őreink munkájuk során jogosultak és kötelesek többek között:
• a természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére,
• a természetvédelmi érdekeket sértő, a természeti –különösen a védett természeti- területeket és értékeket veszélyeztető vagy károsító cselekmény esetén személy és jármű feltartóztatására,
igazoltatására, csomag és jármű átvizsgálására
• vadászok és horgászok teljes körű ellenőrzésére,
• természeti értékek és a veszélyeztetéshez használt eszközök visszatartására,
• természetkárosítás bűncselekménye elkövetésének tettenérése vagy az intézkedésnek való ellenszegülés esetén személyt elfogni, visszatartani vagy előállítani,
• jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés esetén annak megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni,
• helyszíni bírságot kiszabni, szabálysértési, államigazgatási és büntetőeljárást kezdeményezni.
A Természetvédelmi Őrszolgálat feladatköre:
• A védett- és fokozottan védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, országos jelentőségű természetvédelmi terület és az „ex lege” védett természeti területek) őrzése, megóvása, károsításának megelőzése;
• A védett- és fokozottan védett természeti értékek (növény- és állatfajok, barlangok, ásványi képződmények stb. védett természeti területen belül és kívül) őrzése, megóvása, károsításának
megelőzése;
• Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek őrzése,
• Természeti területnek minősülő földterületek /pl. erdő, gyep, nádas, természetes vizek/) őrzése, megóvása, károsításának megelőzése;
• A természeti értékek (vadon élő, nem védett élővilág /pl. vad, nem védett halfajok, nem védett vadon élő fás és lágy szárú növények, erdőtalaj, földtani értékek) őrzése, megóvása, károsításának megelőzése
• A régészeti lelőhelyek és leletek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése;
• A természet és a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése, természetvédelmi szabálysértési hatósági feladatok ellátása;
• A védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezelésének egyes terepi szakmai feladatai;
• A Magyar Állam tulajdonában és az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek (un. saját kezelésű területek) fenntartását, javítását célzó tevékenységek szervezése, ellenőrzése, vagy elvégzése;
• A védett természeti értékek felmérése, monitoring vizsgálata;
A Természetvédelmi Őrszolgálatra vonatkozó főbb jogszabályok:
• A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
• Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről... szóló 2012. évi CXX. törvény
• A természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet
• A Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról szóló 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet
• A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
• A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény
• A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény végrehajtásáról szóló 22/2012. (IV. 13.) BM. rendelet
• A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei
Annak ellenére, hogy a nemzeti park igazgatóságok nevéről az állampolgároknak általában magának a Nemzeti Parknak a területe jut eszébe, ezek a szervezetek egyben a teljes illetékességi területükön ellátnak természetvédelmi hatósági és kezelői feladatokat is. Így természetvédelmi őreinkkel Vas megye teljes területén találkozhatnak, amint éppen növényeket vagy állat preparátumokat árusító helyeket ellenőriznek, forgalmas turistautak környékén teljesítenek járőrszolgálatot, sérült madarakat szállítanak, védett virágok élőhelyét őrzik.
Természetvédelmi Őrszolgálatunk együttműködési megállapodások alapján, kiváló munkakapcsolatban dolgozik együtt a megyei és területi rendőri szervekkel, és a polgárőrséggel. Munkájukat polgári természetőrök segítik.
Természetvédelmi célú vagyonkezelés, természetgazdálkodás
Fajmegőrzés, kutatás
Fajvédelmi tevékenységek
Azon fajok esetében, amelyek megőrzéséhez az élőhelyek általános védelme, a természetkímélő tájhasználat biztosítása nem elegendő, speciális fajvédelmi tevékenységeket végzünk. Ezeket a tevékenységeket egyrészt az országos fajmegőrzési terveknek (https://termeszetvedelem.hu/fajmegorzesi-tervek-keszitese-es-megvalositasa/) megfelelően végezzük, vagy ilyen hiányában saját tervet készítünk.
Kereklevelű harmatfű
Országosan igen ritka faj, hazai állományának nagyobb része az Őrségi Nemzeti Park területén található.
A kereklevelű harmatfű fajmegőrzési tervétnek megfelelően Szőcén a harmatfű megtelepedésére alkalmas nyílt felszínek kialakításával, tőzegmoha-telepítéssel, az árnyaló növényzet visszavágásával és magvetéssel igyekszünk a természetes állományt megerősíteni. A Grajka-patak völgyéből eltűnt egykori állomány élőhelyét helyreállítottuk, tőzegmoha telepítésével és magvetés útján a fajt sikeresen visszatelepítettük. Magvetéssel és kifejlett példányok áttelepítésével új állományokat alakítottunk ki a farkasfai Sásos-tó és a szőcei láprétek területén, ezáltal növelve az előfordulási helyek számát és csökkentve a faj sérülékenységét.
Sárga sásliliom (Haemerocallis lilio-asphodelus)
E rendkívül látványos, fokozottan védett növényfaj a nemzeti park területén még sokfelé megtalálható, de állományait több helyen a beerdősödés veszélye fenyegeti. Bár sokáig tűri az árnyalást, a teljesen zárt faállomány alatt nem virágzik, és lassan eltűnik. Velemér és Szalafő községek határában ezért a sárga sásliliom érdekében cserjeirtást végzünk, majd a faj élőhelyét annak magérlelése után, késő nyári kaszálással kezeljük. A rendszeresen kaszált réteken elsősorban az aranyvessző térhódítása veszélyezteti, így itt évi kétszeri kaszálást alkalmazunk, de az élőhely nagyjából felét mindig kihagyjuk az első kaszálásból, hogy a sárga sásliliom termést tudjon érlelni.
Körtike és korpafű fajok
Az őrségi erdők több, korábban gyakori hasznosítási módjának (almozási céllal végzett avargyűjtés, erdei legeltetés) eltűnése, az erdőgazdálkodás gyakorlatában bekövetkezett változások, és a szántókból alakult sekély talajú erdőkben a lombos fafajok előretörése a hazánkban ritka körtike és korpafű fajok életterének jelentős mértékű beszűküléséhez vezetett. Bár a táji szintű átalakulási folyamatok iránya nem megfordítható, a legértékesebb állományok megfelelő kezeléssel fenntarthatóak. A fajok védelmének érdekében legfontosabb élőhelyeiken a fiatal lombos faegyedeket rendszeresen eltávolítjuk, mert a lehulló lombavar hosszabb távon az élőhely átalakulásához vezetne. Emellett avargereblyézést is végzünk és elősegítjük az erdeifenyő felújulását. A tápanyagszegény talajokhoz alkalmazkodott körtikék és korpafüvek további terjedését a felső, humuszos talajréteg kisebb foltokban való eltávolításával segítjük.
Tőzegeper (Comarum palustre)
A tőzegeper országosan igen ritka fajunk, mely a nemzeti park területén csak a Szőcei láprétek egy ingólápos foltjáról volt ismert. Az állandó vízborítást jól viseli, de túlságosan dús növényzetben visszaszorul, fény hiányában nem virágzik. Szára elfekvő, a talaj közelében kúszik alkalmas élőhelyfoltokat keresve. A szőcei állomány magassásos-magaskórós növényzet szorításában található a Szőce-patak egy időszakos, helyi források által táplált oldalágának közelében. A téli időszakban gyűjtött hajtásdarabokból a Gödöllői Szent István Egyetem munkatársai végzik a szaporítási munkálatokat, melynek eredményeként a Szentgotthárd-Farkasfa határában elterülő Sásos-tó tőzegmohás úszólápjának szegélyébe és a viszáki Vadkacsás-tó lápi zsombékos állományába is telepítettünk előnevelt egyedeket.
Üde rétek hangyaboglárka fajai
Az Őrségi Nemzeti Park üde kaszálórétjei egyedülállóan gazdag nappali lepke faunának adnak otthont, amelyek közül a hangyaboglárkák kiemelkednek.
Ezeken az élőhelyeken három fajuk, a vérfű- (Maculinea teleius), a sötétaljú (M. nausithous) és a szürkés hangyaboglárka (M. alcon) fordul elő. Mindhárom fajok hernyója egyetlen növényfajjal táplálkozik, amely a vérfű- és a sötétaljú hangyaboglárka esetében az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), a szürkés hangyaboglárka esetében pedig a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe). A lárvák a harmadik fejlődési stádiumtól kezdve bütyköshangyák fészkében fejlődnek, ahol a vérfű hernyója a hangyatojásokkal táplálkozik, míg a szürkés hangyaboglárkáét a hangyadolgozók etetik. A lepkehernyót nem képesek bármelyik hangyafaj fészkében kifejlődni, a vérfű- és a sötétaljú hangyaboglárka lárvájának hangyagazdája főként a Myrmica rubra, a szürkés hangyaboglárka lárvájáé a M. scabrinodis.
A hangyaboglárkák megőrzésével kapcsolatos természetvédelmi tevékenység legfontosabb célkitűzései a gyepek eltűnésének megakadályozása, az élőhelyek fogyásának megállítása; a meglévő legfontosabb élőhelyek megfelelő kezelésének biztosítása; az élőhely-fragmentáció káros hatásának mérséklése és az ökológiai ismeretek bővítése, az élőhelyigények teljesebb megismerése. Magántulajdonban lévő területeken a hangyaboglárkák számára megfelelő gyepgazdálkodás ösztönzésére a legalkalmasabb eszköz az agrár-környezetgazdálkodási támogatások rendszere. A nemzeti park igazgatóság azt próbálja elérni, hogy a hangyaboglárkáknak leginkább megfelelő, június 15. előtti és az augusztus 15. utáni kaszálást támogassák az üde kaszálóréteken. Ez mind a vérfű-, mind pedig a sötétaljú hangyaboglárka számára megfelelő, a szürkés hangyaboglárka számára pedig a kaszálatlan területek visszahagyására van szükség a kornistárnics élőhelyén, amennyiben a június 15. előtti kaszálás történik. Ez az időzítés a gazdák számára is elfogadható, mert megfelel az évszázados hagyományoknak. A június eleji kaszálás ugyanakkor veszélyeztetheti a földön-fészkelő madarakat, így ezek legfontosabb élőhelyein későbbre kell halasztani a munkát.
A nemzeti park igazgatóság számos olyan gyepterületet is felvásárolt, amelyek az elmúlt időszakban elgyomosodtak vagy becserjésedtek a kezeletlenség hatására. A hangyaboglárkák élőhelyének növelése érdekében ezeken a területeken élőhelyrekonstrukciót hajtottunk végre, melynek során eltávolítottuk a cserjéket és rendszeres kaszálással helyreállítottuk az eredeti élőhelyet. Európai Uniós források segítségével közel 200 hektárnyi lepkeélőhelyet sikerült helyreállítani és újra alkalmassá tenni a hangyaboglárkák megtelepedésére.
Haris (Crex crex)
A fokozottan védett faj magyarországi állománynagyságát 500-2000 párra becslik, amelyből 5-10 pár él az Őrségi Nemzeti Parkban.
Európai szinten sebezhető faj, nagyon érzékeny az élőhely kezelések időzítésére és módjára. A haris védelmét elsősorban a rejtőzködő életmódjából adódó ismerethiány nehezíti meg. Leginkább éjszaka aktív faj, amely egész életét a magas növényzetben bujkálva tölti. Élőhelyét üde kaszálók és gyepesedő parlagok jelentik a nemzeti parkban. A hímek május végétől június végéig dürgőhelyeket foglalnak el és éjszaka innen hallatják különös reszelő hangjukat. A hímeknek ez a feltűnő viselkedése jelenti a védelmük legfőbb támpontját, amely alapján a territóriumaikat be lehet azonosítani. Földre rakott fészkeik helyzetéről azonban ez elég keveset árul el, és azt sem tudjuk belőle kikövetkeztetni, hogy hol táplálkoznak a madarak. Ez azért probléma, mert a harisok fészkelési időszaka pontosan egybeesik a rétek első kaszálásának időszakával, így könnyen a kasza áldozatává válhatnak a fészekaljak, vagy a még röpképtelen fiókák. De ha ez nem is következik be, a kaszálás megszűntetheti táplálkozó- és búvóhelyüket is.
A nemzeti park igazgatóság haris-védelmi tevékenysége alapvetően a dürgő hímek felmérésére alapszik, amely minden év június közepéig megtörténik. A dürgőhelyek környezetében egy megfelelő nagyságú területet jelölünk ki, amelynek kaszálását későbbre kell halasztani. Nagyon fontos a területtulajdonosokkal, gazdákkal a szoros együttműködés, gyors tájékoztatás és a jelenlét a kaszálások során. A haris még hatékonyabb védelméhez ezért további részletes kutatásokra és a gazdákkal való kapcsolat további fejlesztésére van szükség.
Fehér gólya (Ciconia ciconia)
A fehér gólya Magyarországon még számos településen előfordul, de mind világviszonylatban, mind hazánkban veszélyeztetett fajnak számít, állománya folyamatosan csökken.
Az országos szinten zajló védelmi program keretében a faj felmérését elsősorban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyicsoportjának önkéntesei végzik, a szükséges természetvédelmi beavatkozásokat pedig igazgatóságunk. A településeken fészkelő gólyákra több olyan veszély is leselkedik, amely természetes élőhelyükön sokkal kevésbé fordul elő. A legnagyobb kockázatot pontosan a fészkelőhelyül szolgáló elektromos légvezeték hálózat jelenti. Gyakran előfordul, hogy a gólyák úgy szállnak rá a vezetékre vagy az oszlopra, hogy szárnyaikkal vagy lábukkal zárják az áramkört és így áramütés éri őket. Az így szerzett sebesülés sokszor végzetes következményekkel jár és évente rengeteg fiatal és felnőtt madár is áldozatul esik. Szintén nem veszélytelenek a fiatal gólyák első szárnypróbálgatásai az épületek között és az autóktól sokszor zsúfolt utakon.
A fehér gólya védelmi program elsősorban az áramütések megakadályozására irányul. Az évente végzett gólyafelmérések alkalmával azt is felmérjük, hol vannak a legveszélyesebb oszlopok vagy más tereptárgyak. Megállapítjuk, hogy a fészkek közvetlenül a vezetékeken vannak-e, vagy esetleg túl nagyok már ahhoz, hogy az oszlop vagy a kémény megtartsa őket. Szintén regisztráljuk a pusztulások okait és helyszíneit, így ebből is következtethetünk arra, hogy hol a legsürgetőbb a beavatkozás. Az elektromos oszlopokon található fészkeket fészekmagasító állványokra helyezzük, amivel mind a fészek, mind pedig a fiókák biztonságos távolságra kerülnek a vezetékektől. Nagyon fontos, hogy megőrizzük a társadalom pozitív hozzáállását a gólyákhoz, amely nagyban segíti védelmüket. Így, ha valahol elviselhetetlen egészségügyi kockázatot jelent a gólyák piszkítása, megpróbálunk mindenki számára elfogadható megoldást keresni, például egy kis védelmező tetőszerkezet kialakításával.
Kutatás és monitorozás
Alapkutatások
A feltáró jellegű vizsgálataink részben egy „értékleltár” összeállítását és állandó frissítését célozzák, másrészt adott területek állapotleírására, történetük bemutatására vagy egyes kiemelt jelentőségű fajok élőhelyigényeinek meghatározására irányulnak.
A védett és sérülékeny fajok, valamint az életközösségeket veszélyeztető özönfajok állományainak feltérképezése minden védelmi stratégia alapja. Az egységes adatbázisba kerülő észlelési információk később a helyi szintű természetkímélő gazdálkodás egyeztetési alapját képezik, de a természetvédelmi hatóság különböző engedélyeztetési, illetve természetkárosítási ügyeiben is felhasználhatóak. Emellett olyan ökológiai kutatásokra is szükség van, amelyek a különböző fajok és élőhelyeik közti kapcsolatok megértését segítik elő. Kiemelten foglalkozunk például a rétek kaszálásának és legeltetésének növényközösségekre és lepkefajokra gyakorolt hatásával.
Kutatási összefoglalók: Összefoglaló az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú kutatásairól a 2020. évben
Monitorozás
A rendszeres visszatéréssel, egységesített módszertan szerint végzett, úgynevezett monitorozó jellegű kutatásaink az alkalmazkodó természetvédelmi kezelés alapjai, megteremtve a korábbi döntéseink állandó felülvizsgálatának lehetőségét.
A hosszú távra tervezett felmérések vonatkozhatnak fajokra, fajcsoportokra, társulásokra, akár egész tájrészletekre vagy kezelési rendszerek működésének megfigyelésére, lehetnek országos vagy helyi szintűek. Közös céljuk, hogy a számtalan tényező által meghatározott élővilág folytonos változásait kövessék, és időben felhívják a figyelmet a válaszlépések szükségességére vagy éppen irányt mutassanak a helyes gazdálkodási gyakorlat kialakításához.
Monitorozási feladataink részeként végezzük a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer programjait is, melyekről bővebben itt lehet olvasni: https://termeszetvedelem.hu/category/termeszetvedelmi-monitorozas-nemzeti-biodiverzitas-monitorozo-rendszer-nbmr/
Szakértői tevékenység
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szakértői tevékenységgel is segítik a működési terület lakóit és hatósági szerveit.
Mezőgazdálkodás
A gyepeken és szántókon történő mezőgazdálkodás nagymértékben befolyásolja ezeknek az élőhelyeknek az állapotát, a rajtuk élő növények, állatok és gombák életfeltételeit.
Ha például egy szántóföldön sűrűn használnak rovarirtószereket, az nem csak a kártevők eltűnéséhez, hanem a rovarevő madarak vagy denevérek megritkulásához is vezethet. Ezzel ellentétben, a biológiai módszerekkel történő gazdálkodás képes egy gazdag élővilág megőrzésére, ráadásul egészségesebb élelmiszerek megtermelését teszi lehetővé. A vegyszerhasználatot éppen ezért igyekszünk a védett területeken korlátozni és természetbarát gazdálkodást támogatások segítségével ösztönözni. A füves élőhelyek a szántóknál is több természeti értéknek adnak otthont. Az Őrség kaszálórétjei például számos védett vadvirágnak és nappali lepkének jelentenek élőhelyet. A kaszálásukat vagy legeltetésüket emiatt olyan módon irányítjuk, hogy a virágok magot tudjanak érlelni és a lepkék is létrehozhassák utódaikat, így fenn tudjanak maradni a réteken. Természetvédelmi őreink szoros kapcsolatot tartanak fenn a gazdálkodókkal, tájékoztatják őket a területükön előforduló természeti értékekről, tanácsokkal látják el őket, sok esetben kijelölik számokra a kaszálatlanul hagyandó területeket.
A természetkímélő mezőgazdálkodás ösztönzésének egyik legfontosabb eszköze az agrár-környezetgazdálkodás támogatások nyújtása. Igazgatóságunk munkatársai részt vesznek a támogatásokhoz kapcsolódó előírások kidolgozásában és a betartásuk ellenőrzésében is. Szintén mi végezzük az Őrség és Vendvidék Magas Természeti Értékű Terület kiemelt támogatásai programjának a koordinálását.
Erdőgazdálkodás
Működési területünkön az erdőterület meghaladja a százezer hektárt, amelynek túlnyomó részét vágásos üzemmódban, elsősorban gazdasági szempontok alapján kezelnek.
Az állami tulajdonú, védett és közjóléti rendeltetésű erdők negyede folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban van már. A védett és fokozottan védett erdőterületek az Őrségi Nemzeti Parkban, a Kőszegi és Sághegyi Tájvédelmi Körzetekben és a Természetvédelmi Területeken találhatók, valamint jelentős a Natura 2000 területen levő erdők mennyisége is.
A védett erdőterületeken általános elvárás, hogy az erdőgazdálkodási módszerek közül a folyamatos erdőborítást biztosító megoldásokat kell alkalmazni, ezért tarvágás csak kivételes esetben alkalmazható. Elsődlegesen az erdők biológiai és genetikai sokféleségének megőrzése, lehetőség szerinti gazdagítása a cél a megfelelő erdőművelési eljárások alkalmazásával, ehhez az erdészeti beavatkozások során a természetes erdődinamikai folyamatokat kell segítségül hívni. A természetvédelmi szempontok minél teljesebb érvényesülése érdekében Igazgatóságunk egy útmutatót adott ki az erdőtervezők és erdőgazdálkodók részére, amely bemutatja az erdők legjelentősebb természeti értékeit és az érdekükben szükséges kezeléseket. (link az útmutató az erdőgazdálkodóknak)
A Natura 2000 területekre vonatkozóan a fő kezelési elvárás a jelölő élőhelyek és fajok figyelembevételével/megőrzésével, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, valamint a területen előforduló egyéb védett természeti értékek figyelembevételével történő erdőkezelés végzése.
A természetvédelmi szempontok érvényesítésre az ad lehetőséget, hogy az erdőterületekre tízévente készülő erdőtervek kidolgozásában a nemzeti park igazgatóság is részt vesz. Ennek során javaslatokat teszünk a védett és Natura 2000 oltalom alatt álló erdők élővilágának megőrzését elősegítő gazdálkodási módokra, így például a hagyásfa csoportok vagy odvas faegyedek meghagyására, adott esetben teljes erdőrészletek érintetlenül hagyására. Javaslatainkat az erdészeti hatóság előírásokként beemeli az tervbe, így azok a gazdálkodók számára kötelezővé válnak.
Vízgazdálkodás
A vízfolyásokat és tavakat többféle módon is hasznosítják, amely hatással van azok élővilágára. A természetvédelmi szempontok érvényesüléséről a vízierőművek építése és üzemeltetése során, az árvizek elleni védekezés esetén vagy a horgászat folytatásakor a nemzeti park igazgatóság szakértői gondoskodnak.
Az egész országra készülő Vízgyűjtő Gazdálkodási Terveket a természetvédelmi szakemberek véleményezik és ellenőrzik, hogy a tervezett tevékenységek nem érintik-e negatívan a vízfolyások gazdag élővilágát. A vízerőművek engedélyezése során szintén mi gondoskodunk arról, hogy halátjárók készüljenek, amelyek lehetővé teszik a folyók halainak vándorlását a duzzasztógátakon keresztül is. A patakokat és folyókat kezelő állami szerv által végzett meder-karbantartási munkákat, a vízfolyások partján található növényzet karbantartását igyekszünk a leges legszükségesebbekre szorítani, hogy azok természetes állapota fennmaradjon.
Ingatlanügyek
A védett és a Natura 2000 területeken található mezőgazdasági területek közül a gyepek, valamint az erdők a rajtuk található értékes élővilág megőrzése érdekében kiemelt figyelmet érdemelnek.
Amennyiben a tulajdonos meg kívánja változtatni ezek használatát, például olyan módon, hogy rétjéből szántóföldet alakítson ki, a természetvédelmi hatóság engedélyére vagy hozzájárulására van szüksége. Az engedélyezésben a nemzeti park igazgatóság szakértőként vesz részt és csak olyan esetben járul hozzá a művelési ág megváltoztatásához, amikor az nem jár védett fajok élőhelyének megszűnésével.
Infrastruktúra-fejlesztés
Az elmúlt időszakban az utak és vasútvonalak, az elektromos és egyéb vezetékek fejlesztése felgyorsult. Ezek azonban nagyon gyakran természetes élőhelyeket is érintenek és veszélyt jelenthetnek a védett növény-, állat- és gombafajokra.
Igazgatóságunk részvétele a fejlesztések tervezésében és engedélyezésében garantálja, hogy a beruházások a lehető legkisebb mértékben károsítsák a természeti értékeket. Az autópályák nyomvonalváltozatai közül például azokat választjuk ki és támogatjuk, amelyek kisebb arányban érintenek értékes gyepek és erdőket, és inkább szántóföldeken haladnak keresztül. Az elektromos légvezetékek nyomvonalait rendszeresen megtisztítják a fás növényzettől, de nagyon fontos elérnünk, hogy a cserjék és fák kivágása a bennük fészkelő madarak költési időszakán kívül történjenek.
Településfejlesztés
Igazgatóságunk természetvédelmi kezelőként részt vesz a megyei és helyi településrendezési tervek készítési/véleményezési folyamatában, melyben lehatárolásra kerülnek a különböző védettségi kategóriájú területek.
Ezáltal lehetőség nyílik az értékek feltüntetésére, a kiemelt figyelem által azok megóvására, hogy az érintett területeken ne történjenek ipari és infrastrukturális fejlesztések, beruházások. Épített környezetünk harmóniájának megőrzése érdekében közreműködünk az építési engedélyek véleményezésében is.
Munkatársaink a településeken lévő egyedi tájképi értékek felmérését folyamatosan végzik, melyek bekerülnek az országos adattárba (TÉKA).
A nemzeti park szeres és szórvány településein levő építészeti és táji értékeinek megőrzése érdekében kiadta az „Útmutató az építkezőknek” című kiadványt, mely minden érdeklődő számára elérhető a honlapunkon.
Környezeti nevelés, szemléletformálás
A környezeti nevelés keretében főként az óvodás, általános- és középiskolás korú gyerekeknek szervezünk programokat (természetiskola, tantermi és terepi foglalkozások). Célunk, hogy a gyermekek koruknak megfelelő játékos és élményekkel teli kirándulások és foglalkozások keretében ismerkedjenek meg a térség természeti és kulturális értékeivel.
Ökoturisztika, bemutatás
A nemzeti park alapfeladatai közé tartozik a természeti és kulturális értékek bemutatása is. Ezt a tevékenységet segítik látogatóközpontjaink, bemutatóhelyeink, tanösvényeink. A természeti és kulturális értékek felfedezésében túravezetéssel, rendezvényekkel segítjük az ide látogatókat.
