Őrségi Nemzeti Park

Azonosító: KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2024-00010

Kedvezményezett: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Teljes vissza nem térítendő támogatás: Bruttó 535 000 000 Ft

Támogatás mértéke: 100%.

A megvalósítás tervezett időtartama: 2025.01.01. – 2027.12.31.

Projekt keretében tervezett fő tevékenységek:

A fejlesztés négy fontos szakmai elemre épül, melyek az alábbiak:

1. elem: Gyöngyös-menti Hosszú-rét revitalizációja, több résztevékenység együttes megvalósítását foglalja magába.

- Változatos kiterjedésű vizes élőhelyek létrehozása

- Kőszegdoroszló 013/24, 014/2, 015/1 hrsz

- Gyöngyös-patak lefűződött holtágrendszer helyreállítása és kiterjesztése

- Lukácsháza 076/7 hrsz

- Kőszegdoroszló 013/14, 013/18, 013/19 hrsz

- Gyöngyös-patak menti rétek kezeléséhez szükséges legeltetési infrastruktúra fejlesztése, Tamás-árok gázló kialakítás

- Kőszeg 0185/2, 0180/2 és 0179/19 hrsz

Gyöngyös-menti Hosszú-réten, a fentebb említett területek érintve, az egykor holtágakkal és állandó vízállású vizes élőhelyekkel tarkított területek revitalizációját hajtjuk végre. Ezen a területen nyomokban még megtalálható a Gyöngyös egykori lefűződött holtágának nyomvonala, melynek élő mederrel való összeköttetése a területről eltűnt, pangó vízhez kötődő növény- és állatfajok újbóli megtelepedését segíti elő. A meder jobb partján elterülő, jelenleg szántóként hasznosított területeken állandó vízborítású mélyületeket alakítunk ki, mellyel helyi léptékben a biodiverzitás növelhető, például a célterülettel szintén szomszédságban elterülő Abért-tóról a rekreációs céllal odalátogatók miatti zavarás által kiszoruló partimadarak ezen a kevésbé frekventált leendő élőhelyen megtalálhatják életfeltételeiket. E hegylábi gyepek természetvédelmi célú kezeléséhez szükséges még egy gázlót kialakítani, mellyel a magyartarka szarvasmarhával való legeltetés feltételeit teremtjük meg.

2. elem: A Kerca-patak holtmeder revitalizációjának megvalósulása segíti lekezelni a nagyobb árhullámokat, biztosítja a vízutánpótlást a mesterséges mederszakaszokon, változatos élőhelyeket létrehozva.

Az országos léptékben mérve kiemelkedő makro vízigerinctelen faunájú Kerca-patakon már megvalósult 2007-ben egy vízmegosztásos mederrevitalizáció, azonban az utóbbi évtizedre jellemző folyamatos szárazodás következtében a műtárgyak az alacsonyabb vízhozamok következtében nem képesek a kívánt vízmegosztást biztosítani. A korábbi koncepció átdolgozását követően a meglévő elemek elbontása, illetve méretük optimalizálásával történő újjáépítése következik, mely biztosítja a megváltozott körülmények melletti folyamatos vízellátást a természetes – holt -mederben, illetve a mesterségesen kialakított élő mederben egyaránt, mellyel kibővül az élettere, ezáltal növekszik egyedszáma a vízfolyásban előforduló védett gerinctelen-, kétéltű-, és halfajoknak.

3. elem: A Kovácsi-réten történő gyeprekonstrukció célja, hogy a gyep kiterjedése számottevően növekedjen, biztosítva ezzel az eredeti élőhelyhez kapcsolódó fajok megtelepedésének lehetőségét, a faji sokszínűség növelését.

A gyepterület természetvédelmi szempontoknak nem megfelelő kezelése, illetve a kezelések – kaszálás, legeltetés - elmaradása következtében a szukcessziós folyamatok révén fásszárú vegetáció jelent meg cserjék, illetve különböző fafajok képében.  A szukcesszió a lápréteken előforduló értékes, megőrzendő lágyszárú fajok szempontjából kedvezőtlen, azok kiszorulásához vezető folyamat. A magasabb rendű növényfajok térnyerése következtében fellépő árnyaláshoz a lápréti vegetáció nem tud alkalmazkodni, a megváltozott körülmények következtében az élőhely fajösszetétele természetvédelmi célból nem kívánatos irányba változik meg. A fásszárú növények megjelenése a terület vízháztartására is negatív hatást gyakorol. A levelek felületén keresztül megnövekedett kipárolgás következtében a terület szárazodása gyorsabban bekövetkezik, mely az ott előforduló értékes fajok eltűnését eredményezi. Ennek megakadályozására fakivágási és cserjeirtási munkákat hajtunk végre a lápterületen.

4. elem: A tárók lezárásának célja háborítatlan élőhelyek létrehozása, ezáltal az azokat használó élőlények számának növelése. A denevérek esetében az eddig csak megpihenő állatok helyett középtávon szaporodó kolóniák kialakulását várjuk.