A Natura 2000 az Európai Unió ökológiai hálózata, amelyhez hazánk 2004-ben csatlakozott és kijelölte a Natura 2000 területeket. A hálózat célja, hogy biztosítsa az EU területén ritka és veszélyeztetett élőhelyek, valamint növény és állatfajok fennmaradását. Éppen ezért a Natura 2000 területek azok Magyarországon, ahol a megőrizni kíván élőhelyek és fajok jelentős mennyiségben vannak jelen. A természetvédelmi szabályozás ezért bizonyos esetekben korlátozza azokat a tevékenységeket, amelyek a megőrizni kívánt élőhelyeket vagy fajokat veszélyeztetik. Az ezzel párhuzamosan működő támogatási rendszer pedig ösztönzi a természetbarát gazdálkodást. A Natura 2000 hálózatról általános információk találhatóak a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által közösen fenntartott honlapon (http://www.natura.2000.hu/hu). Vas Megyében összesen 15 darab Natura 2000 terület van, amelyekre vonatkozó legfontosabb információkat az alábbiakban mutatjuk be.
Fenntartási tervekre vonatkozó jogszabályok
Natura 2000 jogszabályok
Hatályos Natura 2000 Kormányrendelet [275/2004. (X.8.)]
FVM rendelet a nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról [33/2008 (III. 27.)]
Miniszteri rendelet a Natura 2000-rel érintett földrészletekről [14/2010. (V. 11.)]
Mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó jogszabályok
Kölcsönös megfeleltetés - egységes szakmai követelményrendszer - Gazdálkodói kézikönyv
Támogatások
Natura 2000 kompenzációs támogatások
Gyep
269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló
128/2007. (X. 31.) FVM rendelet a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló
Erdő
41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól.
Egyéb, Natura 2000 támogatások
43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól.
33/2008 (III. 27.) FVM rendelet a nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról.
Őrség különleges madárvédelmi terület
Natura2000 kód: HUON10001 Besorolás: különleges madárvédelmi terület Kiterjedés: 45694,33 ha
A területen fellelhető összefüggő erdőségek – melyekben még mindig sok a változatos, elegyes erdő – fészkelőhelyet nyújtanak a darázsölyvnek (Pernis apivorus), míg a mozaikos szerkezetű táj a hamvas küllő (Picus canus) populációinak szolgál élőhelyül.
A terület jelölő fajai:
jégmadár (Alcedo atthis)
lappantyú (Caprimulgus europaeus)
fehér gólya (Ciconia ciconia)
fekete gólya (Ciconia nigra)
haris (Crex crex)
közép fakopáncs (Dendrocopos medius)
balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)
fekete harkály (Dryocopus martius)
örvös légykapó (Ficedula albicollis)
rétisas (Haliaeetus albicilla)
törpegém (Ixobrychus minutus)
tövisszúró gébics (Lanius collurio)
barna kánya (Milvus migrans)
darázsölyv (Pernis apivorus)
szürke küllő (Picus canus)
kis vizicsibe (Porzana parva)
karvalyposzáta (Sylvia nisoria)
erdei pacsirta (Lululla arborea)
kis légykapó (Actitis hypoleucos)
kékgalamb (Columba oenas)
füleskuvik (Otus scops)
partifecske (Riparia riparia)
hegyi billegető (Motacilla cinerea)
függőcinege (Remiz pendulinus)
Pinka
Natura2000 kód: HUON20006 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 486,09 ha
A terület a Pinka-völgy Magyarország területére eső természetszerű állapotban lévő élőhelyfoltjait öleli fel. Hozzá tartozik a Vas-hegy tömbje Felsőcsatár és Vaskeresztes között, illetve a Felsőcsatár melletti talkum-bánya feletti oldal. Ettől délre a Natura 2000 területet a folyó menti keskenyebb – szélesebb sáv jelenti, Horvátlövő, Pornóapáti, Szentpéterfa, Pinkamindszent és Vasalja községek határában. A terület határa több helyen a magyar–osztrák államhatár (maga a Pinka háromszor lép be és háromszor hagyja el az ország területét, mielőtt a magyar területre lépve, a Strém-patakkal egyesülve a Rábába ömlik. A területen meghatározó a telepített és természetszerű erdők, ill. nedves és üde gyepek jelenléte, ezek aránya eléri a 35-35%-ot, a fennmaradó részeken változatos, általában átalakult élőhelyek találhatók.
A terület jelölő fajai:
szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)
tompa folyami kagyló (Unio crassus)
vöröshasú unka (Bombina bombina)
német bucó (Zingel streber)
ingola (Eudontomyzon spp.)
halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)
erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)
nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
szarvasbogár (Lucanus cervus)
közönséges denevér (Myotis myotis)
vidra (Lutra lutra)
nagyfülű denevér (Myotis bechsteini)
A terület jelölő élőhelyei:
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
Sík- és dombvidéki kaszálórétek
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)
Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal
Pannon cseres-tölgyesek
Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis)
Fenntartási tervek: Pinka
Őrség kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
Natura2000 kód: HUON20018 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 44165,39 ha
Az Őrség legalább a Honfoglalás óta folyamatosan lakott terület. Az egykor jellemző szerekből - szétszórt kis farmokból - álló rendszer ma is szinte változatlan módon működik, ami meghatározza a tájszerkezetet és a vegetáció összetételét.
A terület magyarországi viszonylatban különleges természeti adottságokkal rendelkezik. A természetes növényzetet egykor valószínűleg a lombhullató és fenyőfák elegye határozta meg, melyet kis területű lápok tettek még változatosabbá. A másodlagos szukcesszió, a pionír fafajok betelepülése és a lombhullató erdők regenerációja még ma is nagyon gyors (összehasonlítva a magyar átlaggal) köszönhetően a jelentős mennyiségű csapadéknak.
Az Őrség és a Vendvidék az ország legcsapadékosabb része. A völgyekben rengeteg kis forrás ered, és a szétáradó vízben lápok jönnek létre, melyekben tőzegmoha fajok (Sphagnum spp.) és kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) telepszik meg, ami a tőzegmoha párnákon rovarokra vadászik, hogy kiegészítse a gyenge tápanyag-ellátottságot. A lefolyástalan területeken ilyen tőzegmoha-lápok alakultak ki, mint a Fekete-tó vagy az Ördögtó. Ezek a lápok óriási mennyiségű tőzegmohának adnak otthont, melyek természetvédelmi összértéke eléri a több százmilliárd Forintot. További ritka növényei a varázslatos virágú vidrafű (Menyanthes trifoliata) és a tőzegeper (Comarum palustre). Néhány fa és cserje is megtelepszik itt, mint a molyhos nyír (Betula pubescens) és a füles fűz (Salix aurita). A nemzeti park Magyarország tőzegmoha-lápokban leggazdagabb területe.
A terület jelölő fajai:
vöröshasú unka (Bombina bombina)
mocsári teknős (Emys orbicularis)
sárgahasú unka (Bombina variegata)
alpesi gőte (Triturus carnifex)
selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)
törpecsík (Sabanejewia aurata)
balin (Aspius aspius)
német bucó (Zingel streber)
réti csík (Misgurnus fossilis)
homoki küllő (Gobio kessleri)
halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)
ingola (Eudontomyzon spp.)
magyar bucó (Zingel zingel)
Lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia)
Narancsszínű kéneslepke (Colias myrmidone)
csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria)
Lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis)
vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)
erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)
sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous)
Kétcsíkos hegyi szitakötő (Cordulegaster heros)
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)
nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)
közönséges denevér (Myotis myotis)
eurázsiai hód (Castor fiber)
vidra (Lutra lutra)
nagyfülű denevér (Myotis bechsteini)
sűrű csetkáka (Eleocharis carniolica)
A terület jelölő élőhelyei:
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
Sík- és dombvidéki kaszálórétek
Hegyi kaszálórétek
Tőzegmohás lápok és ingólápok
Szubmontán és montán bükkösök
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
Pannon gyertyános-tölgyesek
Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal
Pannon cseres-tölgyesek
Fajgazdag Nardus-gyepek szilikátos alapkőzetű hegyvidéki területeken és kontinentális európai területek domb- és hegyvidékein
Európai száraz fenyérek
Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval
Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel
Természetes disztróf tavak és tavacskák
Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel
Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel
Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai
Mészkedvelő üde láp- és sásrétek
Rába és Csörnöc-völgy
Natura2000 kód: HUON20008 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 12146,75 ha
A Natura 2000 terület a Rába folyót és völgyét öleli fel a Csákánydoroszló és Vas megye határa közötti teljes folyószakaszon. A Sárvárig terjedő szakaszon a Rába még viszonylag szabályozatlanul meanderezik és ennek köszönhetően bővelkedik természetes élőhelyekben. A mederben számos zátony és lapos partszakasz nyújt élőhelyet a kis lilének és a billegető cankónak, a sekélyvizű kavicsos mederszakaszok pedig a kérészek és a tegzesek számos ritka fajának adnak otthont. A folyó romboló munkájának eredményeként kialakuló szakadópartok falában fészkel a parti fecske, a gyurgyalag és a jégmadár is. A folyót kísérő holtágakban találnak ívóhelyet a folyó halai és itt él a vidra is. A folyót általában keskeny nyár-, illetve fűzligetek szegélyezik, a folyótól távolabb pedig keményfás ligeterdők és üde gyertyános-tölgyesek helyezkednek el. Ezek idősebb állományaiban talál otthonra a denevérek számos faja, a harkályok és más odúlakó madarak. A zavartalan erdőkben pedig a fekete gólya és a rétisas költ. A Rába völgyében még ma is kiterjedt gyepterületek találhatóak. Az itteni mocsárrétek és nedves kaszálórétek számos védett növénynek adnak otthont és ezeken él a vérfű-hangyaboglárka és a nagy tűzlepke jelentős állománya is.
A terület jelölő fajai:
szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)
széles durbincs (Gymnocephalus baloni)
vágó csík (Cobitis taenia)
remetebogár (Osmoderma eremita)
díszes légivadász (Coenagrion ornatum)
tompa folyami kagyló (Unio crassus)
bödöncsigát (Theodoxus transversalis)
skarlátbogár ( Cucujus cinnaberinus )
vöröshasú unka (Bombina bombina)
dunai gőte (Triturus dobrogicus)
tarajos gőte (Triturus cristatus)
selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)
törpecsík (Sabanejewia aurata)
balin (Aspius aspius)
magyar bucó (Zingel zingel)
német bucó (Zingel streber)
réti csík (Misgurnus fossilis)
homoki küllő (Gobio kessleri)
halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus)
lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis)
vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)
erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)
sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous)
nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
szarvasbogár (Lucanus cervus)
díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)
közönséges denevér (Myotis myotis)
vidra (Lutra lutra)
nagyfülű denevér (Myotis bechsteini)
A terület jelölő élőhelyei:
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
Sík- és dombvidéki kaszálórétek
Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval
Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-atrachion növényzettel
Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)
Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)
Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae)
Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai
Váti gyakorlótér
Natura2000 kód: HUON20005 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 596,56 ha
A terület a Vasi-dombságban található. Cseres-tölgyes lehetett a száraz, fennsík jellegű terület potenciális élőhelye, míg a szomszédos völgyeket gyertyános-tölgyesek boríthatták. Ma főleg féltermészetes erdőkkel találkozhatunk. A gyakorlótér viszonylag zavartalan állapota a katonai jelenlétnek köszönhető. Itt jelenleg véletlenszerűen megtelepülő cserjékkel tarkított gyep található, a végében cseres-tölgyes folttal. Egyes részein legeltetnek. Mellette folyik a Kőris-patak, melyre egy kis víztározót építettek. A katonaság már nem használja a területet.
A terület jelölő fajai:
sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
vöröshasú unka (Bombina bombina)
tarajos gőte (Triturus cristatus)
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
szarvasbogár (Lucanus cervus)
közönséges denevér (Myotis myotis)
A terület jelölő élőhelyei:
Sík- és dombvidéki kaszálórétek
Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)
Pannon cseres-tölgyesek
Ság-hegy
Natura2000 kód: HUON20001 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 238,06 ha
A terület a Nyugat-magyarországi vulkanikus szigethegyek egyike, mely a múlt század közepéig bazaltbányaként működött. Geológiai értéke szempontjából világszinten jegyzett vulkáni tanúhegy. A hegy a környező síkságból való kiemelkedésével a környezetétől eltérő mezoklímát alakított ki, mely speciális élővilág megjelenését tette lehetővé. A hegy alsóbb régióiban szőlő és gyümölcsültetvényeket találunk. A terület nyugati oldalán többé-kevésbé természetes vegetáció maradt fenn, melyeket néhány helyen tájidegen fafajokkal (akác, erdei fenyő) ültettek be.
A terület jelölő fajai:
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
szarvasbogár (Lucanus cervus)
A terület jelölő élőhelyei:
Mészkedvelő vagy bazofil varjúhájas gyepek (Alysso-Sedion albi)
Szubpannon sztyeppek
Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői
Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
Öregcser
Natura2000 kód: HUON20013 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 258,06 ha
A Sitkétől északra elterülő cseres-tölgyes a Kemeneshát idős erdőinek egy megmentett foltja, fontosságát a genyőtés adja. A genyőte a Délnyugat-Dunántúl ritka, védett faja. Elterjedési területének északi határa ezekben a cseres-tölgyesekben húzódik. Az idős, ritkuló tölgyesek ritka rovarfajai a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) és a szarvasbogár (Lucanus cervus).
A terület jelölő fajai:
közönséges denevér (Myotis myotis)
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
szarvasbogár (Lucanus cervus)
A terület jelölő élőhelyei:
Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik
Pannon cseres-tölgyesek
Szubkontinentális peripannon cserjése
Köles-tető
Natura2000 kód: HUON20007 Besorolás: különleges természetmegőrzési terület Kiterjedés: 385,41 ha
A Vasi-dombság egyike azon területeknek, melyekre a tájhasználat a legnagyobb hatást gyakorolta. A legjellemzőbb vegetáció a magasabban fekvő területeken a gyertyános-tölgyes, míg alacsonyabban cseres-tölgyesek találhatók. A Köles-tető egy összefüggő erdőtömb a Sormás- és Rátka-patakok ölelésében. A vízfolyásoknak köszönhetően a felszínt szurdokok szabdalják, melyek nagy változatosságot tesznek lehetővé a kis terület ellenére. Az agyagos mélyedésekben kis lápokat találunk. A megszakítás nélküli erdőtömböt még nem alakították át ültetvénnyé, ami a megye többi részére jellemző. Sajnos az erdő közelében folyó patakokat már szabályozták.
A terület jelölő fajai:
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
szarvasbogár (Lucanus cervus)
közönséges denevér (Myotis myotis)
A terület jelölő élőhelyei:
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
Pannon gyertyános-tölgyesek
Pannon cseres-tölgyesek
Csöngei legelő
Natura2000 kód: HUON20009 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 181,33 ha
A Csöngei legelő a Sopron-Vasi-síkság középtáj Rábavölgy kistáján helyezkedik el, Csönge és Ostffyasszonyfa határában, a települések belterülete és a Rába töltésekkel határolt területe között. A terület jellemző vízfolyása a Lánka-patak, amelyet a múlt század közepe táján szabályoztak. A levágott kanyarulatok által képzet holtágakban viszont értékes vízi életközösségek alakultak ki. A Rábának köszönhető jó termőtalaj miatt a környék túlnyomó részét régóta szántóként hasznosítják, egyedül ez a terület maradt meg legelőként hosszú időn keresztül. Természeti értékeinek nagy részét is ennek köszönheti.
A terület jelölő fajai:
vöröshasú unka (Bombina bombina)
molnárgörény (Mustela eversmannii
A terület jelölő élőhelyei:
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
Sík- és dombvidéki kaszálórétek
Fenntartási tervek: Ostffyasszonyfa-csöngei legelő
Ablánc-patak völgye
Natura2000 kód: HUON20003 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Kiterjedés: 1465,45 ha
Az Ablánc-völgy egy körülbelül 25-km hosszú heterogén természetes területet fed le Vas megye északi részén, az Alpesi flóratartomány határán található Kőszegi-hegységet és Vasi-síkságot érintve. Az Ablánc-patak két forrásból ered a kőszeg-hegyaljai Alsó-erdőben, majd meglehetősen hosszú és kanyargós út után a Répce-folyóba ömlik Gór község fölött. A patak majdnem teljes hosszában szabályozatlan, csak a forrást vezették új mederbe. A patakot kisebb források, ideiglenes erek és a Csepregi-erdőből eredő Fenyves-patak táplálja. Jellemző vegetációja a gyertyános-tölgyes, míg egyes területeken mészkerülő tölgyesek, cseres-tölgyes is előfordul. Az eredeti gyertyános-tölgyesek helyére többnyire luc- és erdeifenyőt, akácot telepítettek. Azonban az Ablánc-völgy flórája és faunája még mindig gazdag, védelemre érdemes.
A terület jelölő fajai:
vöröshasú unka (Bombina bombina)
dunai gőte (Triturus dobrogicus)
réti csík (Misgurnus fossilis)
vérfű-hangyaboglárga (Maculinea teleius)
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)
nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
szarvasbogár (Lucanus cervus)
tompa folyami kagyló (Unio crassus)
nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)
nagyfülű denevér (Myotis bechsteini)
A terület jelölő élőhelyei:
Hegyi kaszálórétek
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
Sík- és dombvidéki kaszálórétek
Pannon gyertyános-tölgyesek
Szubmontán és montán bükkösök
Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
Gércei tufagyűrű és láprét
Natura2000 kód: HUON20014 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 454,85 ha
A Gércei tufagyűrű és láprét a Kemeneshát Alsó-Kemeneshát kistájához tartozik. Gérce, Vásárosmiske és Sitke települések határában helyezkedik el. Alapvetően két fő egységre oszlik a bazalt alapkőzetű Hercseg-hegyre és magára a bazalttufából álló tufagyűrűre. A Hercseg-hegyen korábban nagyrészt szőlőskertek és gyümölcsösök voltak, amelyeket mára nagyrészt felhagytak. Kisebb kiterjedésű gyepek is előfordulnak a hegyen. A tufagyűrű belsejében egy tó volt, amelyet lecsapoltak, így a helyén üde láprétek alakultak ki.
A terület jelölő fajai:
vérfű-hangyaboglárga (Maculinea teleius)
sötétaljú hangyaboglárga (Maculinea mausithous)
nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
A terület jelölő élőhelyei:
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon
Sík- és dombvidéki kaszálórétek
Szubpannon sztyeppek
Mészkedvelő üde láp- és sásrétek
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel
Fenntartási tervek: Elfogadott fenntartási terv - Gércei tufagyűrű és láprét
Gyöngyös-patak és a kőszegi Alsórét
Natura2000 kód: HUON20020 Besorolás: különleges természetmegőrzési terület Kiterjedés: 337,25 ha
A terület magában foglalja a Gyöngyös-patak határtól Lukácsházáig tartó szakaszát és a kőszegi Alsórétet. A Gyöngyös-patak a Kőszegi-hegység északi részéről eredő ereket gyűjti össze, és vezeti a Rába-folyóba. Állandó folyóvíz, mely szabályzásáig kanyargott saját hordalékának lerakása miatt. A patak most is nagy mennyiségű hordalékot szállít, és magas oxigéntartalma mellett csak elenyésző mennyiségű szennyezőanyagot gyűjt össze, ami lehetővé tette, hogy nagy fajgazdagságú élőhellyé váljon. A Kőszeg alatti nagy rétek legelőként szolgáltak a múltban, majd később kaszálóként vagy szántóként hasznosították. Az elmúlt években a patakot körülölelő művelhető területek nagy részét felhagyták, így ezek rekettyefűzes parlagokká váltak. A múltban többször próbálkoztak a nedves rétek lecsapolásával, melyről az eltömődött elvezető csatornák tanúskodnak.
A terület jelölő fajai:
vöröshasú unka (Bombina bombina)
sárgahasú unka (Bombina variegata)
vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)
sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous)
nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia)
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
tompa folyami kagyló (Unio crassus)
vidra (Lutra lutra)
ingola fajok (Eudontomyzon spp.)
A terület jelölő élőhelyei:
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon
Sík- és dombvidéki kaszálórétek
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
Kenyeri reptér
Natura2000 kód: HUON20011 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 698,76 ha
A Kenyeri reptér Kenyeri községhatárban, az Alsó-Kemeneshát területén található. Magában foglalja a szűkebb értelemben vett Kenyeri reptér gyepjét, valamint tartalmazza az ún. Királykúti-erdő állományainak jelentős részét is. A terület legfőbb értéke, hogy ez az egyik utolsó nagyobb kiterjedésű gyepterület a Kemenesháton, amit még rendszeresen birkával legeltetnek. Ennek köszönheti a terület azt is, hogy itt található Vas megye egyetlen ürge populációja.
A terület jelölő fajai:
szarvasbogár (Lucanus cervus)
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
ürge (Spermophilus citellus)
molnárgörény (Mustela eversmannii)
A terület jelölő élőhelyei:
Síksági pannon löszgyepek
Pannon cseres-tölgyesek
Fenntartási tervek: Kenyeri reptér
Kemenessömjéni cserjés legelő
Natura2000 kód: HUON20012 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 618,48 ha
A terület a Kemeneshát Alsó-Kemeneshát kistájához tartozik, Csönge és Kemenessömjén határában helyezkedik el. Tulajdonképpen egy korábbi birkalegelő felhagyásával alakult ki a terület mai képe, amelyet a cserjések, nyílt gyepterületek, kisebb tölgyesek és akácos ültetvények váltakozása jellemez. A kezeletlenség következtében a gyepek változó mértékben kökénnyel és galagonyával, helyenként borókával cserjésedtek, de a kedvezőtlen talajtani adottságok miatt a szukcesszió rendkívül lassan haladt rajtuk. Így a terület még mai is őrzi a hajdani nagy kiterjedésű legelőterületek jellegzetes értékeit. A cserjék ráadásul élőhelyet jelentenek a sárga gyapjasszövőnek és több védett madárfajnak is, mint pl. a tövisszúró gébics vagy a karvaly poszáta.
A terület jelölő fajai:
szarvasbogár (Lucanus cervus)
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
molnárgörény (Mustela eversmannii)
A terület jelölő élőhelyei:
Pannon cseres-tölgyesek
Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik
Fenntartási tervek: Kemenessömjéni cserjés legelő
Kőszegi-hegység
Natura2000 kód: HUON20002 Besorolás: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Kiterjedés: 4120 ha
A Kőszegi-hegység egy kelet-nyugati irányban húzódó röghegység, az Alpok legkeletibb, főleg csillámpalából felépülő nyúlványa, kétharmada Ausztriához tartozik. A Dunántúl legmagasabb pontja a határon található (884 m). A Kőszegi-hegység Magyarország legjobb vízgazdálkodású területe a Rába vízgyűjtő-területéhez tartozó sok kis pataknak köszönhetően. A magyarországi rész 85 százaléka erdővel borított. A több évszázados erdőgazdálkodás átalakította az állományt. A különböző korú és nagy fajgazdagságú erdőket felváltották a telepített lucosok, homogén bükkösök és fiatal tölgyesek. A déli lejtőkön jelentős a zárt kerti szőlőtermesztés. A hegy 1980 óta kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, a Kőszegi Tájvédelmi Körzet részeként.
A terület jelölő fajai:
sárgahasú unka (Bombina variegata)
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous)
vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius)
kövi rák (Austropotamobius torrentium)
szarvasbogár (Lucanus cervus)
nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)
csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)
kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
közönséges denevér (Myotis myotis)
leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
A terület jelölő élőhelyei:
Hegyi kaszálórétek
Mészkerülő bükkösök
Szubmontán és montán bükkösök
Pannon gyertyános-tölgyesek
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők
Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon
Sík- és dombvidéki kaszálórétek
Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik
Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői
