Őrségi Nemzeti Park

Kaszálógyümölcsöseink nagyon sok régi fafajtát őriznek. A fák többsége elöregedett, hamarosan kipusztulnak, ki is halhat egy-egy fajta. Lassanként helyüket átveszik az intenzív néhány tulajdonságra nemesített gyümölcsfajták. Érési idejük széthúzódó, felhasználási lehetőségük gazdag: pálinkát, gyümölcslevet, befőttet, lekvárt, süteményt, ecetet, aszalványt készítettek a gyümölcsökből. Az őshonos fajták ellenállóak, nem kell permetezni őket, jól bírják a helyi talaj- és éghajlati viszonyokat. Általában periodikusan teremnek, egyik évben nagyon bő terméssel örvendeztetnek meg, máskor alig pár kosárnyit tudunk összegyűjteni róluk.
Kaszáló gyümölcsösök, ahogy a nevük is utal rá a gyümölcs termés mellett szénát is szolgáltatnak a jószágnak, a kaszálás, széna lehordás következtében pedig értékes növényeket őriznek. Májusban az agárkosbor, sömörös kosbor virít a fák alatt, októberben az őszi kikerics színesíti a gyümölcsösök alját.
Őseink a fákat megbecsülték, gondozták, ápolták, ifjították, oltották, újratelepítették. A kis fák 2-3 évi iskolázás után kerülnek kiültetésre a bemutató kertbe, amely az őriszentpéteri árpád-kori templom mellett található. A fajták felkutatása és begyűjtése folyamatosan történik a nemzeti park munkatársai által, akik kérésre oltóvesszőket tudnak biztosítani.

ALMÁK
Legfontosabb gyümölcsünk az alma, melynek mintegy 50 fajtája él ezen a vidéken. Kora nyártól késő őszig érnek folyamatosan a jobbnál jobb ízű almák. A korán érők lédúsak, fűszeres ízűek, illatosak és hamar romlanak, nem tárolhatók. Népi neveiket sokszor színükről, formájukról, ízükről kapták. Legelterjedtebb fajták: piros pogácsa alma, batul, mosánszki, csörgőalma, tök- vagy rétesalma, egéralma, vasalma, húsvéti rozmaring, cigányalma, boralma, mákalma, citromalma, muskotályos alma.

KÖRTÉK
A körte az alma után a legelterjedtebb gyümölcs. Sokszor 80-90 éves óriási fák találhatóak egy-egy gyümölcsösben főleg sózókörtéből, melynek termését ecetkészítésre, pálinkafőzésre, aszalásra használtak. Igen gyakori a nyár derekán bőven termő, de el nem álló zabérő körte. Elterjedt a fanyar ízű lómonyú körte és az édes, könnyen romló, hosszúnyakú körte is. Érdekesség a piros húsú vérbelű körte és az alma alakú pogácsa körte. További fajták: tüskés körte, mézes körte, császár körte, vizes körte, rozsdás körte, vajkörte, kisasszony körte, vörös körte, téli zöld körte…

SZILVÁK
A szilva jól megél ezen a kötött, savanyú talajon. A legelterjedtebb a hosszú szilva, a legjobb alapanyaga a pálinkának, az aszalt gyümölcsnek és kitűnő lekvár készíthető belőle. Korán érő fajták a kék búzaszilva, piros és sárga mirabolán. Értékesek a zamatos, édes ringlófajták: a fehér, zöld, piros ringló és a nagy méretű, piros-sárga ringló.

CSERESZNYÉK
Különösen a Vendvidéken láthatunk óriási méretű cseresznyefákat, melyek bőtermők és zamatos gyümölcsűek. Leggyakoribb fajta a kissé fanyar ízű hólyagos cseresznye, valamint a majdnem fekete levelű pünkösdi cseresznye. Gyönyörű dísze a tavaszi tájnak a hófehér menyasszonyi ruhába öltözött, virágzó cseresznyefa. Igazi különlegesség a halvány rózsaszínű „fehér” cseresznye, a ropogós húsú sárga cseresznye és a kétszínű cseresznye.

Egész évben szabadon látogatható, a fogadóépületben információstáblák találhatók.

Megközelítés:
Az Őriszentpétert Szalafővel összekötő országút mellett található, az őriszentpéteri Árpád-kori templom mellett.